Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


GYORSABBAN MAGASABBRA ERŐSEBBEN

2009.12.04

PIERRE DE COUBERTIN: ÓDA A SPORTHOZ

 

 

Istenek ajándéka, sport! Élet éltető vize!

A nehéz munka idejében kiszórod boldog fényedet,

Követe vagy te a régen letűnt napoknak,

Mikor ifjú örömben mosolygott még az ember

S felfelé hágott a napisten, s kigyúltak a hegyormok,

S távoztakor fénybe merültek a magasságos erdők.

 

A szépség vagy te, Sport!

A testeket te formálod nemessé,

Elűzöl romboló vad szenvedélyeket,

Acéllá edzel lankadatlanul.

Lábak, karok, törzsek összhangja és

Tetszetős ütem tőled való.

Bájt és erőt te fűzöl együvé,

Szilárddá és rugalmassá te tész.

 

S igazságos vagy, Sport, igen!

Megértésért és igazságért be sokszor

Hiába küzd az ember, hogyha te

Nem vagy vele – de nálad fölleli.

Hiába adna kincseket az ugró új rekordért,

S élete minden percét is hiába:

Mert csak erő és akarat jelölhet

Pályája csúcsán új határt.

 

Bátorság vagy te, Sport!

Izom s erő reménye egy lehet csak,

S azt úgy hívják: merészség!

A bátorság nem vakmerő bolondság,

De bátor hit a megszerzett erőben:

Nyeglék, s hazárdok véletlenre lesnek,

A te merszed, hogy ismered erődet.

 

Tisztesség vagy te, Sport!

Ha tőled jő, igaz kincs a dicséret,

Mert csak derék munkával nyerhető!

A versengésnek görbe útjai

A hitvány fogások sorsa büntetés.

És megvetéssel sújtanák, aki

A pálmát álnok csellel küzdené ki.

 

Az öröm vagy te, Sport!

Szavadra testünk örömtől remeg,

Ragyog szemünk, erünkben vér viharzik,

És tiszta szárnyra kel a gondolat:

Nyomasztó súlytól szabadul a lelkünk

S boldog létét ujjongva hirdeti.

 

A termékenység vagy te, Sport!

Megnemesíted az emberi fajt, célratörő úton.

Beteg csírákat elfojtasz, eltüntetsz foltokat,

A tisztaság bősz mérgétől óvod.

Erőtől duzzadó az atléta és

Fiakra vágyik, akik a babért,

Dicsőséggel aratják úgy, miként ő.

 

A haladás vagy te, Sort!

Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon,

Hogy teste-lelke egyre jobb legyen,

Kerüljön mindent, mi mértéktelen,

Tökéletességre törjön ernyedetlen,

S óvja egészségét, legfőbb javát,

Mint ki a régi mondásból tanul:

Ép testet választ, az ép lélek otthonul.

 

A béke vagy te, Sport!

A népeket egymáshoz fűző szép szalag:

És testvérré lesznek mind általad,

Önuralomban, rendben és erőben.

Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,

S má népek jellemét is éppúgy megértik,

És nagyra tartják, hogy te tanítod őket

Túlszárnyalni egymást:

Mert versenyed a béke versenye.

 

 

 

PIERRE DE COUBERTIN

 

Pierre de Frédy, Baron de Coubertin (Párizs, 1863. január 1.Genf, 1937. szeptember 2.) francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, egykori elnöke.

 

Coubertin Versailles mellett született, szülei: Charles Louis de Frédy és Agathe Gabrielle de Mirville. Ősi nemes családjának eredete a római de Fredis családig (Felice de Fredis, a Laokoón-csoport megtalálója) vezethető vissza.

A Sorbonne-on művészetet, filológiát, és jogtudományt tanult. Tanulmányúton járt Kanadában, az USA-ban és Angliában is. Itt hallott először Thomas Arnold gondolatáról. Ezután, meggyőződésévé vált, hogy a nevelésben az új út a követendő, és az egész emberiséget át akarta formálni a test, a lélek, és a szellem egységében. 1880-ban meg is alakította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, 1888-ban sportpropaganda-bizottságot hozott létre.

1880-ban – az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez, és ahhoz, hogy nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnek részt majd a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább emancipálódó világ miatt. Coubertin kezdeményezte az antik olimpiák öttusa versenyek analógiájára az (akkori) modern kornak megfelelő – modern pentatlon – vagyis öttusa versenyeket. A próbák egy hírvivő által leküzdendő feladatokat jelképezik: lovaglás, párbajlövés, párbajvívás, úszás és futás.

Coubertin a Union des Sociétés Françaises de Sports Athlétiques (francia atlétikai egyesületek uniója) nevű francia sportszervezet főtitkára is volt.

1894. június 23-án a görög, Demetrios Vikelasszal együtt, megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (18961925-ig) elnöke lett.

 

Az 1912-es stockholmi olimpián jelent meg először a művészeti verseny, Pierre de Coubertin külön bejáratú lobbija. Elképzelése szerint öt kategóriában – irodalom, építészet, szobrászat, festészet és zene – lehetett versenyezni, eleddig nem látott, sport témájú művekkel. Nagy cselesen maga is nevezett, és G. Hohrod-M. Eschbach álnéven írt Óda a sporthoz című verse első díjat nyert.

 

„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos”

és

„Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”

 

Tartja a couberteni-eszme. Csakhogy egyik idézet sem Coubertintől származik:

Az első, nevezetes mondást Ethelbert Talbot, Közép-Pennsylvaniai, anglikán érseke mondta el az 1908-as londoni olimpia előestéjén a versenyzők számára rendezett misén a Szent Pál katedrálisban.

A második idézet Didon Domonkos pátertől, Coubertin barátjától származik. Ő az olimpia hármas jelszavának "atyja".

 

 

Kép